Az első dokumentált pogrom

Alexandrie a legnagyobb zsidó diaszpóra-közösségnek adott otthont, amely a város öt negyedéből kettőben élt, és saját intézményekkel rendelkezett. Polgári státuszát — sem görög polgárok, sem egyszerű egyiptomiak — a hellenisztikus lakosság régóta vitatta.

I. Agrippa király látogatása ürügyet szolgáltatott. Flaccus prefektus, aki a görög notabilitások támogatását kereste, engedte, hogy a tömeg kigúnyolja a zsidó uralkodót, majd az császár szobrait helyeztette a zsinagógákba, amelyek ezáltal használhatatlanná váltak. A zsidókat egyetlen negyedbe, a Deltába kényszerítették — ez volt az ilyen típusú lakóhely-kijelölés első ismert esete —, házaikat kifosztották, üzleteiket bezárták; előkelőségeket nyilvánosan megkorbácsoltak, másokat az utcán meglincselt a tömeg.

Philón Alexandreusz, az események szemtanúja, a közösség ügyét védelmező küldöttséget vezette Caligulához; a kihallgatás kudarcba fulladt. Flaccust visszahívták, száműzték, majd császári parancsra kivégezték.