Száműzetés; utasok megfúlása egy kapitány által

I. Edward elrendelte, hogy Anglia valamennyi zsidója hagyja el a királyságot Mindenszentek napjáig. Ez volt az első általános és végleges kiűzetés egy nyugati államból, és ez vált a többi minta-kiűzetésévé.

Az angol közösségeket módszeresen tönkretették: a zsidó statútum megtiltotta nekik az uzsorakölcsönt, anélkül hogy más mesterséget engedett volna számukra, a királyi adók felemésztették tartalékaikat, a pénzkurtítási perek elvonták az elítéltek vagyonát. Már csak a követeléseket és a házakat kellett elkobozni, amit a Korona meg is tett.

A távozás a keleti kikötőkön át zajlott. A krónikák szerint egy hajókapitány, aki apálykor a Temze homokzátonyán vetett horgonyt, megkérte utasait, hogy kicsit nyújtózzák ki magukat a parton, egyedül visszaszállt a fedélzetre, és hagyta, hogy a dagály vízbe fulassza őket; bíróság elé állították és felakasztották, amit csupán azért jegyeztek fel, mert kivételes esetnek számított.

Nem tűrtek meg zsidó közösséget Angliában három és fél évszázadon át, egészen Menasseh ben Israël Cromwellhez intézett kérelméig.