Ugrás a tartalomra
Zakhor
Emlékezet🌳 Maghrebi· Közzétéve: 2026. július 29.

Semah család

A Semah név eredete, a család története és genealógiája — zsidó családnév és nyomai.

Az arab samâh szóból, amely türelmességet, toleranciát jelent. Megfelelhet héber névre is (tsemah), amely hajtást jelent.

Emlékezet regiszter · letéteményes, nem tulajdonos

A lignée térképe

Paris · XXe s. · Emlékezet (átadott)ParisJérusalem · XXe s. · Emlékezet (átadott)JérusalemFès · XVe–XVIIe s. · Emlékezet (átadott)FèsEredeti otthon — Cordoue · XIIe–XVe s. · Emlékezet (átadott)Cordoue
Eredeti otthon Diaszpóra Emlékezet (átadott)A dokumentált eredetekből és diaszpórából rekonstruált régiók.
Az idő bejárása2000
E lignée Nagy Könyve

A Nagy Könyv — Semah

Introduction

Le patronyme Semah appartient à cette classe de noms séfarades et judéo-maghrébins dont la double étymologie — arabe et hébraïque — révèle, à elle seule, la profondeur du dialogue entre les langues et les cultures au sein desquelles les communautés juives d'Orient et d'Occident musulman ont vécu. Selon l'onomastique de référence, le nom Semah se rattacherait à l'arabe samâh (سماح), qui signifie « indulgence, tolérance, magnanimité », tout en pouvant tout aussi bien correspondre à l'hébreu tsemah (צמח), « rejeton, germe, ce qui pousse » [Les noms de famille des Juifs d'Afrique du Nord et leur origine — Dafina].

Cette ambivalence n'est pas une incertitude à déplorer mais un fait historique éloquent : elle témoigne de l'enracinement des porteurs du nom dans un espace linguistique où l'arabe et l'hébreu se sont constamment nourris l'un l'autre. Le judéo-arabe, langue vernaculaire des Juifs du Maghreb et du Proche-Orient, a précisément constitué ce terrain de rencontre où un mot pouvait résonner simultanément dans deux traditions. Les travaux de Moshe Bar-Asher sur la composante hébraïque du judéo-arabe algérien ont montré combien ces deux strates linguistiques s'entremêlaient dans l'usage quotidien, au point que certains vocables devenaient indissociables de leur double héritage [Bar-Asher, 1992].

Le présent ouvrage entend retracer, avec la prudence qu'impose la matière onomastique, les strates de sens, les hypothèses étymologiques et les milieux historiques susceptibles d'avoir porté et transmis le nom Semah. Mais, grâce à l'intégration de nouvelles sources manuscrites — au premier rang desquelles le Ṣemaḥ Ṣaddiq de Jacob Ṣemaḥ, publié à Korets en 1785 —, il est désormais possible d'ancrer cette histoire dans une figure historique d'une exceptionnelle densité intellectuelle et spirituelle. Il ne s'agit pas de reconstituer une généalogie unique et linéaire — l'état des sources ne le permet pas —, mais d'éclairer les mondes possibles d'une lignée dont le nom lui-même porte l'empreinte de la tolérance et de la croissance, et dont l'un des porteurs les plus illustres a incarné, au tournant du XVIIe siècle, le meilleur de la transmission kabbalistique séfarade.

---

Verziók (1)
  1. v1 · aktuális · 2026. júl. 29.

Folytassa az olvasást ebben a Nagy Könyvben

Jelentkezzen be vagy hozzon létre egy ingyenes fiókot, hogy elolvashassa ennek a Nagy Könyvnek az egészét — és megtalálja, követheti és gazdagíthatja az Önt érintő lignáékat.

vagy folytassa e-maillel

Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.

A Zakhor-tered

„Semah” a te történeted része?

Hozd létre a tagsági tered, hogy kövesd a számodra fontos családokat, értesülj az új felfedezésekről és hozzájárulj – jelszó nélkül.

Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.

Ez a könyv a Semah családot meséli el. Saját családjának is lehet saját Nagy Könyve — keresse meg a nevét, hogy felfedezze, vagy hogy létrehozza.

A Semah lignée emlékezetének, családi archívumainak és tanúságtételeinek mélyebb felfedezéséhez jegyezze meg és ossza meg a számára fenntartott címet:

zakhor.ai/semah

A zakhor.ai/semah cím közvetlenül erre az oldalra vezet. Az archívumok, a genealógia és a történetek, amelyeket a közösség itt elhelyez, kiegészítik az itt bemutatott történelmi portrét.

🔗 Cite / link this page

Copy any of these formats to cite this page or link to it.

Link

https://zakhor.ai/semah

HTML

<a href="https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/semah">A Nagy Könyv — Semah — Zakhor</a>

Citation

A Nagy Könyv — Semah — Zakhor, https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/semah

A név változatai (3)

Egyetlen név, száz arc.

Ugyanaz a vezetéknév, a nyelvek, korok és diaszpórák szerint eltérően átírva.

SemaSemachSemakh

Az Ön családja másképp írja ezt a nevet?

Emlékezetben

A Yad Vashem holokauszt-áldozatok neveinek központi adatbázisa számba veszi a holokauszt során meggyilkolt nőket, férfiakat és gyermekeket. Itt rákereshet azokra a személyekre, akik a Semah nevet viselték.

„Semah” keresése a Yad Vashemen

A keresés közvetlenül a Yad Vashem archívumában történik; a Zakhor semmilyen névadatot nem másol és nem őriz meg. Egy név jelenléte vagy hiánya az adatbázisban nem kimerítő. Tudjon meg többet

Művek és szövegek (1)

A Zakhoron közzétett, kulcsszavaik révén ehhez a lignée-hoz kapcsolódó dokumentumok.

A nemzetség jelentős alakjai

Az útvonal helyszínei

Átlépett közösségek

E könyv napjai

Ez a könyv még nem rendelkezik memórianappokkal. Semah történetét dokumentáló források éveket és évszázadokat adnak meg, sohasem napot; mi nem találunk ki ilyeneket.

Ismer egy dátumot — egy emlékeztetőt, egy hiloulát, egy elválás évfordulóját? Adja meg a napját

Feljegyzett sírhelyek

Bibliográfia

  • Moshe Bar-Asher, La composante hébraïque du judéo-arabe algérien (1992)
  • María Rosa Menocal, The Ornament of the World: How Muslims, Jews and Christians Created a Culture of Tolerance in Medieval Spain (2002)
  • Catherine Chalier, La trace de l'infini. Emmanuel Levinas et la source hébraïque (2002)
  • Jacob Katz, Exclusiveness and Tolerance: Studies in Jewish-Gentile Relations in Medieval and Modern Times (1961)
  • Oxford Bibliographies, Oxford Bibliographies — « Hebrew Poetry in Spain » (2020)
  • David Wacks, Toward a History of Hispano-Hebrew Literature of Christian Iberia in the Romance Context (2010)
  • Peter Cole, The Dream of the Poem: Hebrew Poetry from Muslim and Christian Spain, 950–1492 (2007)
  • Joseph Chetrit, Judeo-Arabic Literature in Tunisia, Algeria, and Morocco (2007)
  • Haggai Ben-Shammai, The Emergence of Judeo-Arabic as a Literary Language (2004)
  • Joshua Blau, Judeo-Arabic in the Maghreb: Linguistic Essays (1999)
  • Joseph Dan, The Transmission of Medieval Hebrew Ethical Literature (1996)
  • Les noms de famille des Juifs d'Afrique du Nord et leur origine — Dafina
  • Abraham I. Laredo, Les Noms des Juifs du Maroc, CSIC, Madrid (1978)

Címkék

#lieu-geo-auto

Más lignée-k — Maghrebi