Ugrás a tartalomra
Zakhor
Emlékezet🌳 AskenáziSzármazás (papi / lévita)Valószínű· Közzétéve: 2026. július 17.

Levitin család

A Levitin név eredete, a család története és genealógiája — zsidó családnév és nyomai.

Ashkenazi surname; language of origin of the name: Yiddish (according to Wikidata).

Emlékezet regiszter · letéteményes, nem tulajdonos

A lignée térképe

Russie · XVIIIe–XIXe s. · Emlékezet (átadott)RussieEredeti otthon — Judée · Antiquité · Emlékezet (átadott)Judée
Eredeti otthon Diaszpóra Emlékezet (átadott)A dokumentált eredetekből és diaszpórából rekonstruált régiók.
Az idő bejárása1900
E lignée Nagy Könyve

A Nagy Könyv — Levitin

Introduction

Le nom de Levitin appartient à cette vaste famille de patronymes ashkénazes que la recherche onomastique moderne rattache à la fois à une donnée religieuse immémoriale et à une géographie précise : celle des communautés juives de l'Empire russe et de l'ancien Royaume de Pologne. Selon les répertoires de Wikidata, il s'agit d'un patronyme ashkénaze dont la langue d'origine du nom est le yiddish [Q21513257 — Wikidata]. Cette indication, sobre en apparence, ouvre pourtant sur une histoire dense, celle d'un peuple qui, entre la Vistule et la Volga, a façonné une civilisation entière dans une langue — le yiddish — dont Jean Baumgarten a montré qu'elle fut, des siècles durant, la « langue errante » d'une diaspora en mouvement [Baumgarten, 2002].

Le suffixe -in, dans l'onomastique juive d'Europe orientale, est un formant matronymique ou possessif fréquent : il transforme un prénom ou une racine en nom de famille, à la manière des désinences slaves. Les travaux d'Alexander Beider sur les patronymes juifs de l'Empire russe, du Royaume de Pologne et de Galicie constituent, en la matière, l'appareil de référence [Dictionnaires des patronymes juifs d'Europe de l'Est, Beider ; Menk]. La racine Levit-, quant à elle, renvoie très probablement au statut de Levi — le Lévite, membre de la tribu de Lévi, à qui la tradition confie le service du sanctuaire. C'est à la croisée de cette dignité liturgique et de cette morphologie slave que se laisse deviner la lignée Levitin : une famille dont le nom même porte la mémoire d'une vocation, celle du service.

Ce livre ne prétend pas dresser un arbre généalogique continu et vérifié, faute d'archives familiales d'un seul tenant. Il propose plutôt d'écrire, à partir de ce que le nom révèle et de ce que l'histoire documente, la biographie d'une lignée telle qu'elle a pu s'inscrire dans la trame collective d'Israël en Europe orientale, puis dans ses diasporas.

Verziók (1)
  1. v1 · aktuális · 2026. júl. 17.

Folytassa az olvasást ebben a Nagy Könyvben

Jelentkezzen be vagy hozzon létre egy ingyenes fiókot, hogy elolvashassa ennek a Nagy Könyvnek az egészét — és megtalálja, követheti és gazdagíthatja az Önt érintő lignáékat.

vagy folytassa e-maillel

Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.

A Zakhor-tered

„Levitin” a te történeted része?

Hozd létre a tagsági tered, hogy kövesd a számodra fontos családokat, értesülj az új felfedezésekről és hozzájárulj – jelszó nélkül.

Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.

Ez a könyv a Levitin családot meséli el. Saját családjának is lehet saját Nagy Könyve — keresse meg a nevét, hogy felfedezze, vagy hogy létrehozza.

A Levitin lignée emlékezetének, családi archívumainak és tanúságtételeinek mélyebb felfedezéséhez jegyezze meg és ossza meg a számára fenntartott címet:

zakhor.ai/levitin

A zakhor.ai/levitin cím közvetlenül erre az oldalra vezet. Az archívumok, a genealógia és a történetek, amelyeket a közösség itt elhelyez, kiegészítik az itt bemutatott történelmi portrét.

🔗 Cite / link this page

Copy any of these formats to cite this page or link to it.

Link

https://zakhor.ai/levitin

HTML

<a href="https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/levitin">Le Grand Livre — Levitin — Zakhor</a>

Citation

Le Grand Livre — Levitin — Zakhor, https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/levitin

A név változatai (1)

Egyetlen név, száz arc.

Ugyanaz a vezetéknév, a nyelvek, korok és diaszpórák szerint eltérően átírva.

Левитин

Az Ön családja másképp írja ezt a nevet?

Emlékezetben

A Yad Vashem holokauszt-áldozatok neveinek központi adatbázisa számba veszi a holokauszt során meggyilkolt nőket, férfiakat és gyermekeket. Itt rákereshet azokra a személyekre, akik a Levitin nevet viselték.

„Levitin” keresése a Yad Vashemen

A keresés közvetlenül a Yad Vashem archívumában történik; a Zakhor semmilyen névadatot nem másol és nem őriz meg. Egy név jelenléte vagy hiánya az adatbázisban nem kimerítő. Tudjon meg többet

A nemzetség jelentős alakjai

E könyv napjai

Ez a könyv még nem rendelkezik memórianappokkal. Levitin történetét dokumentáló források éveket és évszázadokat adnak meg, sohasem napot; mi nem találunk ki ilyeneket.

Ismer egy dátumot — egy emlékeztetőt, egy hiloulát, egy elválás évfordulóját? Adja meg a napját

Bibliográfia

  • Jean Baumgarten, Le Yiddish. Histoire d'une langue errante (2002)
  • Delphine Bechtel, La Renaissance culturelle juive en Europe centrale et orientale 1897-1930. Langue, littérature et construction nationale (2002)
  • Alyssa Quint, The Rise of the Modern Yiddish Theater (2019)
  • Debra Caplan, Yiddish Empire: The Vilna Troupe, Jewish Theater, and the Art of Itinerancy (2018)
  • Kathryn Hellerstein, A Question of Tradition: Women Poets in Yiddish, 1586-1987 (2014)
  • Sarah Abrevaya Stein, Making Jews Modern: The Yiddish and Ladino Press in the Russian and Ottoman Empires (2004)
  • Dovid Katz, Words on Fire: The Unfinished Story of Yiddish (2004)
  • Mikhail Krutikov, Yiddish Fiction and the Crisis of Modernity, 1905-1914 (2001)
  • Jeffrey Veidlinger, The Moscow State Yiddish Theater: Jewish Culture on the Soviet Stage (2000)
  • Naomi Seidman, A Marriage Made in Heaven: The Sexual Politics of Hebrew and Yiddish (1997)
  • Nahma Sandrow, Vagabond Stars: A World History of Yiddish Theater (1996)
  • Ken Frieden, Classic Yiddish Fiction: Abramovitsh, Sholem Aleichem, and Peretz (1995)
  • Q21513257 — Wikidata
  • A. Beider ; L. Menk, Dictionnaires des patronymes juifs d'Europe de l'Est (Beider : Empire russe 2008, Royaume de Pologne 1996, Galicie 2004) et judéo-allemands (Menk 2005), Avotaynu

Más lignée-k — Askenázi