Hochwald család
A Hochwald név eredete, a család története és genealógiája — zsidó családnév és nyomai.
Italian Jewish family. Cited by S. Schaerf, « I cognomi degli ebrei d'Italia » (Firenze, 1925).
Földrajzi eredet: Italie
Emlékezet regiszter · letéteményes, nem tulajdonos
A lignée térképe
A Nagy Könyv — Hochwald
Introduction
Le nom Hochwald — littéralement, en allemand, « haute forêt » — appartient à cette catégorie de patronymes juifs dont la sonorité germanique paraît, au premier regard, contredire l'ancrage italien que lui assigne la source de référence. Car c'est bien dans la péninsule que la famille est attestée : Samuele Schaerf la recense parmi les noms portés par les Juifs d'Italie dans son inventaire pionnier, I cognomi degli ebrei d'Italia, publié à Florence en 1925 [Schaerf, 1925]. Ce simple fait ouvre déjà une énigme féconde, celle d'une lignée dont le nom conserve la mémoire d'une origine septentrionale — les forêts d'Allemagne du Sud, d'Autriche ou d'Alsace — tout en s'inscrivant dans le tissu vivant des communautés italiennes.
Il faut ici poser une règle de méthode que ce livre observera sans faiblir : la rareté des sources directes commande la prudence. Nous ne possédons, pour les Hochwald, ni chronique familiale continue, ni série d'actes notariés rassemblés, ni monographie dédiée. Ce que nous pouvons faire, en historiens honnêtes, c'est reconstituer les mondes que ce nom a traversés, éclairer les migrations ashkénazes vers l'Italie, la vie des communautés de la Renaissance et de l'âge moderne, et lire, dans l'écart entre un patronyme forestier et une terre méditerranéenne, une part de l'histoire plus vaste du peuple juif. Comme l'a enseigné Yosef Hayim Yerushalmi, la mémoire juive ne se confond pas avec l'histoire savante : elle sélectionne, elle transmet, elle sacralise, là où l'historien doute et reconstruit [Yerushalmi, 1984]. Ce Grand Livre se tient précisément à cette frontière.
Verziók (1)
- v1 · aktuális · 2026. júl. 19.
Folytassa az olvasást ebben a Nagy Könyvben
Jelentkezzen be vagy hozzon létre egy ingyenes fiókot, hogy elolvashassa ennek a Nagy Könyvnek az egészét — és megtalálja, követheti és gazdagíthatja az Önt érintő lignáékat.
Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.
„Hochwald” a te történeted része?
Hozd létre a tagsági tered, hogy kövesd a számodra fontos családokat, értesülj az új felfedezésekről és hozzájárulj – jelszó nélkül.
Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.
Ez a könyv a Hochwald családot meséli el. Saját családjának is lehet saját Nagy Könyve — keresse meg a nevét, hogy felfedezze, vagy hogy létrehozza.
A Hochwald lignée emlékezetének, családi archívumainak és tanúságtételeinek mélyebb felfedezéséhez jegyezze meg és ossza meg a számára fenntartott címet:
zakhor.ai/hochwaldA zakhor.ai/hochwald cím közvetlenül erre az oldalra vezet. Az archívumok, a genealógia és a történetek, amelyeket a közösség itt elhelyez, kiegészítik az itt bemutatott történelmi portrét.
🔗 Cite / link this page
Copy any of these formats to cite this page or link to it.
Link
https://zakhor.ai/hochwaldHTML
<a href="https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/hochwald">Le Grand Livre — Hochwald — Zakhor</a>Citation
Le Grand Livre — Hochwald — Zakhor, https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/hochwaldAz Ön családja másképp írja ezt a nevet?
Emlékezetben
A Yad Vashem holokauszt-áldozatok neveinek központi adatbázisa számba veszi a holokauszt során meggyilkolt nőket, férfiakat és gyermekeket. Itt rákereshet azokra a személyekre, akik a Hochwald nevet viselték.
„Hochwald” keresése a Yad VashemenA keresés közvetlenül a Yad Vashem archívumában történik; a Zakhor semmilyen névadatot nem másol és nem őriz meg. Egy név jelenléte vagy hiánya az adatbázisban nem kimerítő. Tudjon meg többet
E könyv napjai
Ez a könyv még nem rendelkezik memórianappokkal. Hochwald történetét dokumentáló források éveket és évszázadokat adnak meg, sohasem napot; mi nem találunk ki ilyeneket.
Ismer egy dátumot — egy emlékeztetőt, egy hiloulát, egy elválás évfordulóját? Adja meg a napját
Bibliográfia
- Robert Bonfil, Jewish Life in Renaissance Italy (1994)
- Giulia Tamani, Manoscritti ebraici decorati in Italia (2010)
- Eliahou-Éric Botbol, Vie et destin de la communauté juive de Tlemcen (2000)
- Lionel Lévy, La Nation juive portugaise. Livourne, Amsterdam, Tunis, 1591-1951 (1999)
- Dominique Natanson, Mémoire Juive & Éducation (memoirejuive.fr) (1997)
- Lionel Lévy, La Communauté juive de Livourne. Le dernier des Livournais (1996)
- Communauté juive de Sidi Bel Abbès, Archives rabbiniques de Sidi Bel Abbès
- Léon Askénazi, La parole et l'écrit. I. Penser la tradition juive aujourd'hui (1999)
- Armand Abécassis, La pensée juive. 1. Du désert au désir (1987)
- Maurice-Ruben Hayoun, La philosophie juive (2023)
- Yosef Hayim Yerushalmi, Zakhor. Histoire juive et mémoire juive (1984)
- Colette Sirat, La philosophie juive au Moyen Âge selon les textes manuscrits et imprimés (1983)