Felberbaum család
A Felberbaum név eredete, a család története és genealógiája — zsidó családnév és nyomai.
Olaszországi zsidó család. S. Schaerf által idézett, « I cognomi degli ebrei d'Italia » (Firenze, 1925).
Földrajzi eredet: Italie
Emlékezet regiszter · letéteményes, nem tulajdonos
A lignée térképe
A Nagy Könyv — Felberbaum
Introduction
Le nom Felberbaum appartient à cette catégorie de patronymes juifs qui portent, gravée dans leur étymologie même, la mémoire d'un paysage et d'une condition. Composé des mots allemands Felber — variante dialectale, notamment en usage en Bavière et en Autriche, désignant le saule (Weide) — et Baum, l'arbre, il signifie littéralement « le saule », « l'arbre-saule ». Il s'inscrit dans la vaste famille des noms germaniques dits « ornementaux » ou « toponymiques végétaux » que les administrations impériales, austro-hongroise et prussienne, imposèrent aux Juifs d'Europe centrale et orientale lors des grandes campagnes de fixation des patronymes, entre la fin du XVIIIᵉ siècle et le premier tiers du XIXᵉ. Le saule, arbre des rives et des lieux humides, arbre qui plie sans rompre, offre une image que la mémoire familiale a pu, plus tard, investir de sens : la souplesse dans l'épreuve, l'enracinement en terre incertaine.
La notice de référence rattache pourtant les Felberbaum à l'Italie, puisqu'ils figurent dans le répertoire pionnier de Samuel Schaerf, I cognomi degli ebrei d'Italia (Florence, 1925), premier inventaire systématique des noms de famille juifs de la péninsule. Cette double appartenance — une étymologie d'Europe centrale, une attestation italienne — n'a rien de contradictoire : elle est au contraire caractéristique des circulations juives modernes, où des familles ashkénazes ont gagné, par vagues migratoires, les ports et les villes marchandes d'Italie, en particulier Trieste, Venise et Livourne. Comme l'a montré Robert Bonfil, la vie juive italienne fut, dès la Renaissance, un carrefour où se rencontraient traditions italkim, séfarades et ashkénazes [Bonfil, 1994]. Le présent livre suit ce fil ténu mais réel, sans jamais forcer l'archive.
Verziók (1)
- v1 · aktuális · 2026. júl. 20.
Folytassa az olvasást ebben a Nagy Könyvben
Jelentkezzen be vagy hozzon létre egy ingyenes fiókot, hogy elolvashassa ennek a Nagy Könyvnek az egészét — és megtalálja, követheti és gazdagíthatja az Önt érintő lignáékat.
Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.
„Felberbaum” a te történeted része?
Hozd létre a tagsági tered, hogy kövesd a számodra fontos családokat, értesülj az új felfedezésekről és hozzájárulj – jelszó nélkül.
Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.
Ez a könyv a Felberbaum családot meséli el. Saját családjának is lehet saját Nagy Könyve — keresse meg a nevét, hogy felfedezze, vagy hogy létrehozza.
A Felberbaum lignée emlékezetének, családi archívumainak és tanúságtételeinek mélyebb felfedezéséhez jegyezze meg és ossza meg a számára fenntartott címet:
zakhor.ai/felberbaumA zakhor.ai/felberbaum cím közvetlenül erre az oldalra vezet. Az archívumok, a genealógia és a történetek, amelyeket a közösség itt elhelyez, kiegészítik az itt bemutatott történelmi portrét.
🔗 Cite / link this page
Copy any of these formats to cite this page or link to it.
Link
https://zakhor.ai/felberbaumHTML
<a href="https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/felberbaum">Le Grand Livre — Felberbaum — Zakhor</a>Citation
Le Grand Livre — Felberbaum — Zakhor, https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/felberbaumAz Ön családja másképp írja ezt a nevet?
Emlékezetben
A Yad Vashem holokauszt-áldozatok neveinek központi adatbázisa számba veszi a holokauszt során meggyilkolt nőket, férfiakat és gyermekeket. Itt rákereshet azokra a személyekre, akik a Felberbaum nevet viselték.
„Felberbaum” keresése a Yad VashemenA keresés közvetlenül a Yad Vashem archívumában történik; a Zakhor semmilyen névadatot nem másol és nem őriz meg. Egy név jelenléte vagy hiánya az adatbázisban nem kimerítő. Tudjon meg többet
E könyv napjai
Ez a könyv még nem rendelkezik memórianappokkal. Felberbaum történetét dokumentáló források éveket és évszázadokat adnak meg, sohasem napot; mi nem találunk ki ilyeneket.
Ismer egy dátumot — egy emlékeztetőt, egy hiloulát, egy elválás évfordulóját? Adja meg a napját
Bibliográfia
- Robert Bonfil, Jewish Life in Renaissance Italy (1994)
- Giulia Tamani, Manoscritti ebraici decorati in Italia (2010)
- Dominique Natanson, Mémoire Juive & Éducation (memoirejuive.fr) (1997)
- Léon Askénazi, La parole et l'écrit. I. Penser la tradition juive aujourd'hui (1999)
- Armand Abécassis, La pensée juive. 1. Du désert au désir (1987)
- Maurice-Ruben Hayoun, La philosophie juive (2023)
- Yosef Hayim Yerushalmi, Zakhor. Histoire juive et mémoire juive (1984)
- Colette Sirat, La philosophie juive au Moyen Âge selon les textes manuscrits et imprimés (1983)