Ugrás a tartalomra
Zakhor
Emlékezet🌳 Askenázi· Közzétéve: 2026. július 20.

Erdélyi család

A Erdélyi név eredete, a család története és genealógiája — zsidó családnév és nyomai.

Ashkenázi vezetéknév; a név eredeti nyelve: magyar (zsidó személyiségek által viselve, a Wikidata szerint).

Emlékezet regiszter · letéteményes, nem tulajdonos

A lignée térképe

Europe de l'Est · 1941–1945Europe de l'EstJérusalem · XXe–XXIe s.JérusalemNew York · XXe–XXIe s. · Emlékezet (átadott)New YorkCluj (Klausenburg) · XIXe – début XXe s.Cluj (Klausenburg)Eredeti otthon — Budapest · XIXe–XXe s.Budapest
Eredeti otthon Diaszpóra Emlékezet (átadott)A dokumentált eredetekből és diaszpórából rekonstruált régiók.
Az idő bejárása2025
E lignée Nagy Könyve

A Nagy Könyv — Erdélyi

Introduction

Le patronyme Erdélyi appartient à cette catégorie singulière de noms juifs ashkénazes dont la forme linguistique trahit l'enracinement profond dans le monde magyar, et plus précisément dans l'aire historique de la Transylvanie. Le nom procède du substantif hongrois Erdély, désignation de la Transylvanie, augmenté du suffixe d'appartenance ou de provenance -i, lequel transforme le toponyme en gentilé : Erdélyi signifie littéralement « de Transylvanie », « le Transylvain », ou « originaire d'Erdély » [Q56538314 — Wikidata]. Le terme hongrois Erdély lui-même dérive de erdő (« forêt ») et signifie étymologiquement « au-delà de la forêt » — un sens que recoupe exactement le latin médiéval Transsilvania, « le pays au-delà des bois ».

Selon les données patronymiques agrégées, Erdélyi est attesté comme nom porté par des personnalités juives, et sa langue d'origine est sans ambiguïté le hongrois [Q56538314 — Wikidata]. Cette caractéristique le rattache à un phénomène onomastique bien documenté : la magyarisation des noms juifs en Hongrie au cours du long XIXᵉ siècle, mouvement par lequel des familles israélites adoptèrent ou se virent attribuer des patronymes formés sur des toponymes ou des racines magyares, en lieu et place des noms judéo-allemands, hébraïques ou bibliques antérieurs.

Le présent ouvrage entend retracer, avec la prudence qu'impose l'absence d'une généalogie continue documentée, les strates qui composent l'histoire d'un tel nom : la longue présence juive dans l'espace carpatique et transylvain, la formation des patronymes héréditaires dans la monarchie des Habsbourg, le rôle de l'émancipation et de l'assimilation linguistique, ainsi que l'inscription du nom dans la modernité culturelle hongroise. Là où la documentation manque, nous distinguerons scrupuleusement ce qui relève de l'établi, du probable et de l'hypothèse éditoriale. Il en va différemment lorsqu'une figure documentée s'impose : Lajos Erdélyi, photographe, journaliste et survivant de la Shoah, né à Marosvásárhely en 1929 et mort à Budapest en 2020, incarne à lui seul plusieurs siècles d'histoire du nom — sa géographie d'origine, sa traversée des catastrophes du XXᵉ siècle, et son retournement vers la mémoire juive comme vocation de toute une vie. C'est autour de lui que la matière abstraite du patronyme trouve son visage le plus accompli.

Verziók (1)
  1. v1 · aktuális · 2026. júl. 20.

Folytassa az olvasást ebben a Nagy Könyvben

Jelentkezzen be vagy hozzon létre egy ingyenes fiókot, hogy elolvashassa ennek a Nagy Könyvnek az egészét — és megtalálja, követheti és gazdagíthatja az Önt érintő lignáékat.

vagy folytassa e-maillel

Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.

A Zakhor-tered

„Erdélyi” a te történeted része?

Hozd létre a tagsági tered, hogy kövesd a számodra fontos családokat, értesülj az új felfedezésekről és hozzájárulj – jelszó nélkül.

Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.

Ez a könyv a Erdélyi családot meséli el. Saját családjának is lehet saját Nagy Könyve — keresse meg a nevét, hogy felfedezze, vagy hogy létrehozza.

A Erdélyi lignée emlékezetének, családi archívumainak és tanúságtételeinek mélyebb felfedezéséhez jegyezze meg és ossza meg a számára fenntartott címet:

zakhor.ai/erdelyi

A zakhor.ai/erdelyi cím közvetlenül erre az oldalra vezet. Az archívumok, a genealógia és a történetek, amelyeket a közösség itt elhelyez, kiegészítik az itt bemutatott történelmi portrét.

🔗 Cite / link this page

Copy any of these formats to cite this page or link to it.

Link

https://zakhor.ai/erdelyi

HTML

<a href="https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/erdelyi">A Nagy Könyv — Erdélyi — Zakhor</a>

Citation

A Nagy Könyv — Erdélyi — Zakhor, https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/erdelyi

Az Ön családja másképp írja ezt a nevet?

Emlékezetben

A Yad Vashem holokauszt-áldozatok neveinek központi adatbázisa számba veszi a holokauszt során meggyilkolt nőket, férfiakat és gyermekeket. Itt rákereshet azokra a személyekre, akik a Erdélyi nevet viselték.

„Erdélyi” keresése a Yad Vashemen

A keresés közvetlenül a Yad Vashem archívumában történik; a Zakhor semmilyen névadatot nem másol és nem őriz meg. Egy név jelenléte vagy hiánya az adatbázisban nem kimerítő. Tudjon meg többet

Művek és szövegek (2)

A Zakhoron közzétett, kulcsszavaik révén ehhez a lignée-hoz kapcsolódó dokumentumok.

A nemzetség jelentős alakjai

Az útvonal helyszínei

Átlépett közösségek

E könyv napjai

Ez a könyv még nem rendelkezik memórianappokkal. Erdélyi történetét dokumentáló források éveket és évszázadokat adnak meg, sohasem napot; mi nem találunk ki ilyeneket.

Ismer egy dátumot — egy emlékeztetőt, egy hiloulát, egy elválás évfordulóját? Adja meg a napját

Bibliográfia

  • Delphine Bechtel, La Renaissance culturelle juive en Europe centrale et orientale 1897-1930. Langue, littérature et construction nationale (2002)
  • Jean Baumgarten, Le Yiddish. Histoire d'une langue errante (2002)
  • Yair Mintzker, The Many Deaths of Jew Suss: The Notorious Trial and Execution of an Eighteenth-Century Court Jew (2017)
  • Maoz Kahana, Mi-Prag li-Presburg: ketivah hilkhatit be-olam mishtaneh (From Prague to Pressburg) (2015)
  • Daniel Jutte, The Age of Secrecy: Jews, Christians, and the Economy of Secrets, 1400-1800 (2015)
  • Jeffrey R. Woolf, The Fabric of Religious Life in Medieval Ashkenaz (1000-1300): Creating Sacred Communities (2015)
  • Elisheva Baumgarten, Practicing Piety in Medieval Ashkenaz: Men, Women, and Everyday Religious Observance (2014)
  • Haym Soloveitchik, Collected Essays, Volume II (2014)
  • Ephraim Kanarfogel, The Intellectual History and Rabbinic Culture of Medieval Ashkenaz (2013)
  • Michael Toch, The Economic History of European Jews: Late Antiquity and Early Middle Ages (2013)
  • Lisa Silverman, Becoming Austrians: Jews and Culture between the World Wars (2012)
  • Edward Fram, A Window on Their World: The Court Diaries of Rabbi Hayyim Gundersheim, Frankfurt am Main, 1773-1794 (2012)
  • Q56538314 — Wikidata
  • A. Beider ; L. Menk, Dictionnaires des patronymes juifs d'Europe de l'Est (Beider : Empire russe 2008, Royaume de Pologne 1996, Galicie 2004) et judéo-allemands (Menk 2005), Avotaynu

Címkék

#lieu-geo-auto

Más lignée-k — Askenázi