Diamant család
A Diamant név eredete, a család története és genealógiája — zsidó családnév és nyomai.
Diamant egy germán-aszkenaizi zsidó vezetéknév, amelynek anglicizált formája Diamond. A Diamond forma az írországi Ó Diamáin név anglicizálásának is felel meg.
Földrajzi eredet: Pologne / Galicie
Emlékezet regiszter · letéteményes, nem tulajdonos
A lignée térképe
A Nagy Könyv — Diamant
Introduction
Le nom Diamant appartient à cette catégorie particulière de patronymes juifs que l'on nomme « ornementaux » — ces noms tirés du monde minéral, végétal ou lumineux, qui n'indiquent ni un métier, ni un lieu, ni une filiation, mais qui disent une aspiration à la beauté et à la lumière. Selon la notice de référence, Diamant est un patronyme juif germano-ashkénaze, dont Diamond constitue la forme anglicisée ; cette même forme Diamond recouvre par ailleurs, de manière indépendante, l'anglicisation du nom irlandais Ó Diamáin, homonymie qui n'implique aucune parenté. C'est du versant juif et ashkénaze que ce Grand Livre entend traiter.
L'histoire de la lignée Diamant ne peut se comprendre sans celle, plus vaste, de la nomination des juifs d'Europe centrale. Longtemps, les juifs ashkénazes ne portèrent pas de nom de famille fixe : ils s'identifiaient par la filiation — Untel ben Untel, fils de son père — ou par le lieu, le métier, un trait personnel. C'est l'État moderne, dans son entreprise de recensement et d'émancipation, qui imposa le patronyme héréditaire. Ce moment de la fixation des noms fut aussi celui d'un choix, parfois contraint, parfois heureux ; et de ce choix naquit tout un peuple de noms lumineux — Diamant, Rubin, Bernstein, Gold —, comme si les juifs, à qui l'on demandait de se nommer devant l'administration, avaient répondu par des noms de pierres précieuses. Comprendre les Diamant, c'est donc lire une double histoire : celle d'une famille, et celle d'une communauté tout entière dont ce nom porte le reflet.
La nouvelle source intégrée dans cette édition — l'étude généalogique de Paul Joseph Diamant publiée en 1934, Theodor Herzls väterliche und mütterliche Vorfahren — illumine d'une lumière singulière ce que le nom Diamant charrie de plus précieux : le désir de reconstituer les chaînes du passé, de nommer les ancêtres, de relier les vivants aux morts. Qu'un Diamant ait consacré sa vie à retracer les aïeux du père du sionisme, dont il était lui-même parent par alliance, n'est pas une simple curiosité biographique : c'est le symbole le plus accompli de ce que cette lignée aura, entre toutes, cultivé — le zakhor, l'injonction biblique du souvenir.
Verziók (1)
- v1 · aktuális · 2026. júl. 31.
Folytassa az olvasást ebben a Nagy Könyvben
Jelentkezzen be vagy hozzon létre egy ingyenes fiókot, hogy elolvashassa ennek a Nagy Könyvnek az egészét — és megtalálja, követheti és gazdagíthatja az Önt érintő lignáékat.
Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.
„Diamant” a te történeted része?
Hozd létre a tagsági tered, hogy kövesd a számodra fontos családokat, értesülj az új felfedezésekről és hozzájárulj – jelszó nélkül.
Egy e-mail, egy koppintás. Nincs jelszó; bármikor kiléphetsz.
Ez a könyv a Diamant családot meséli el. Saját családjának is lehet saját Nagy Könyve — keresse meg a nevét, hogy felfedezze, vagy hogy létrehozza.
A Diamant lignée emlékezetének, családi archívumainak és tanúságtételeinek mélyebb felfedezéséhez jegyezze meg és ossza meg a számára fenntartott címet:
zakhor.ai/diamantA zakhor.ai/diamant cím közvetlenül erre az oldalra vezet. Az archívumok, a genealógia és a történetek, amelyeket a közösség itt elhelyez, kiegészítik az itt bemutatott történelmi portrét.
🔗 Cite / link this page
Copy any of these formats to cite this page or link to it.
Link
https://zakhor.ai/diamantHTML
<a href="https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/diamant">Le Grand Livre — Diamant — Zakhor</a>Citation
Le Grand Livre — Diamant — Zakhor, https://zakhor.ai/hu/grands-livres/familles/diamantA név változatai (4)
Egyetlen név, száz arc.
Ugyanaz a vezetéknév, a nyelvek, korok és diaszpórák szerint eltérően átírva.
Az Ön családja másképp írja ezt a nevet?
Emlékezetben
A Yad Vashem holokauszt-áldozatok neveinek központi adatbázisa számba veszi a holokauszt során meggyilkolt nőket, férfiakat és gyermekeket. Itt rákereshet azokra a személyekre, akik a Diamant nevet viselték.
„Diamant” keresése a Yad VashemenA keresés közvetlenül a Yad Vashem archívumában történik; a Zakhor semmilyen névadatot nem másol és nem őriz meg. Egy név jelenléte vagy hiánya az adatbázisban nem kimerítő. Tudjon meg többet
Művek és szövegek (1)
A Zakhoron közzétett, kulcsszavaik révén ehhez a lignée-hoz kapcsolódó dokumentumok.
A nemzetség jelentős alakjai
E könyv napjai
Ez a könyv még nem rendelkezik memórianappokkal. Diamant történetét dokumentáló források éveket és évszázadokat adnak meg, sohasem napot; mi nem találunk ki ilyeneket.
Ismer egy dátumot — egy emlékeztetőt, egy hiloulát, egy elválás évfordulóját? Adja meg a napját
Bibliográfia
- Yves Plasseraud, Les Litvaks. L'héritage universel d'un monde juif disparu (2008)
- Henri Minczeles, Histoire générale du Bund. Un mouvement révolutionnaire juif (1995)
- Yair Mintzker, The Many Deaths of Jew Suss: The Notorious Trial and Execution of an Eighteenth-Century Court Jew (2017)
- Maoz Kahana, Mi-Prag li-Presburg: ketivah hilkhatit be-olam mishtaneh (From Prague to Pressburg) (2015)
- Jeffrey R. Woolf, The Fabric of Religious Life in Medieval Ashkenaz (1000-1300): Creating Sacred Communities (2015)
- Daniel Jutte, The Age of Secrecy: Jews, Christians, and the Economy of Secrets, 1400-1800 (2015)
- Elisheva Baumgarten, Practicing Piety in Medieval Ashkenaz: Men, Women, and Everyday Religious Observance (2014)
- Ephraim Kanarfogel, The Intellectual History and Rabbinic Culture of Medieval Ashkenaz (2013)
- Michael Toch, The Economic History of European Jews: Late Antiquity and Early Middle Ages (2013)
- Edward Fram, A Window on Their World: The Court Diaries of Rabbi Hayyim Gundersheim, Frankfurt am Main, 1773-1794 (2012)
- Diamond (surname) — Wikipédia ↗
- A. Beider ; L. Menk, Dictionnaires des patronymes juifs d'Europe de l'Est (Beider : Empire russe 2008, Royaume de Pologne 1996, Galicie 2004) et judéo-allemands (Menk 2005), Avotaynu